Konyhasorozatunk előző részeiben beszéltünk a konyha építészeti, berendezési lehetőségeiről, azok megoldásáról, a konyha gépészetéről. Záró részünk a konyhatervezés (építés) harmadik, átgondolásra nagyon is fontos egységével, a konyhaépítés anyagaival foglalkozik. A megálmodott konyhánk valóra váltása ennek a három tényezőnek az együtt kezelésével jöhet csak létre. Amikor eldöntöttük, hogy hol és mekkora legyen a konyhánk, milyen funkciókat kell tudnia, hogy lakásunk szerves része lesz-e, vagy elzárjuk és külön egységként kezeljük, stílusáról határozott elképzelésünk van, a felhasználásra kerülő anyagokat a következő szempontok szerint válogassuk össze: - Mi legyen a négy alkotóelem anyaga (padló, falak, bútor, munkafelületek) - A kiválasztott anyagok a higiéniai követelmények szempontjából mennyire praktikusak - azaz tisztán tartásuk gyors vagy időigényes - Esztétikai szempontból milyen anyagok kedvesek számunkra, és milyen viszonyban van anyagi lehetőségeinkkel - Mennyire akarjuk felvállalni a kor divatos anyagait, illetve mennyire vagyunk hagyományszeretők Egy nagyon egyszerű és kézenfekvő megközelítésből is eldönthetjük az anyagválasztást: - Természetes anyagokat akarunk használni? - Vagy korunk vívmányait, a műanyagokat? E megközelítés nem mond ellent az előző szempontoknak, legfeljebb leegyszerűsíti a válaszadást. Vegyük az első esetet, konyhánk természetes anyagokból fog felépülni. Mik a természetes anyagok? Mit kell tudni róluk? A padló, falak, munkafelületek anyaga lehet kő, kerámia vagy fa. A bútor anyaga ebben az esetben mindenképpen fa. A kő választásakor figyelembe kell venni, hogy tömör szerkezetű, ezáltal ridegebb, de a mechanikai és vegyi hatásoknak jobban ellenálló gránitokat vagy lazább szerkezetű, melegebb hatású márványt vagy mészköveket részesítjük előnyben. Járófelületnek 1,2- 2 cm vastag (minimum), munkalapnak 3 cm anyagvastagsággal kell számolnunk. (További részletek az Összkomfort Magazin május-júniusi számában) Kovács Erika